Ön szerint mennyire megalapozott ez a véleményük? Figyelemmel arra, hogy a New York Times szabály egy világszerte elterjedt doktrína, amit például az Emberi Jogok Európai Bírósága vagy a magyar Alkotmánybíróság is ismer, véleménye szerint milyen megfontolások mentén lehetne újra gondolni?
A következőket mindenképpen szeretném leszögezni a régi alkotmányos doktrínák átértékelésével kapcsolatban.
Elsősorban figyelemmel kell lenni arra, hogy az elmúlt három évtizedben ez a jogterület nemcsak kikristályosodott, hanem alapvető jelentőségre tett szert a jogrendben. Ez rendkívül szokatlan a bíróságtól, és éppen ezért a Thomas és Gorsuch bírók által jegyzett véleményeknek nagyon nagy a jelentőségük, különösen a média világában, amely bizony nagy haszonélvezője és kedvezményezettje a New York Times kontra Sullivan ügyben foglalt elveknek.
Másodsorban érdemes megemlíteni, hogy az adatok szerint a legutóbbi években az egész Egyesült Államokban évente átlagosan csupán három ilyen jellegű pert indítottak a milliószámra előforduló téves vagy hamis állítások dacára. Ez azt jelzi, hogy
a jog nagyon messzire sodródott attól, hogy valódi elrettentő hatást gyakoroljon a hamis állításokkal szemben.
Valóban jótékony hatást gyakorol a "vélemények piacára" az, hogyha minél több per indul?
Alapvetően nem, ezért szükséges megemlíteni, hogy a bíróság eredetileg azért nehezítette meg a perindítás és kártérítés követelésének lehetőségét, hogy ezzel is segítse a pezsgő és élénk közéleti viták fejlődését. A közpolitikai döntéshozókat vagy a közpolitikák implementálóit övező kritikák miatti perindítás könnyű lehetősége ugyanis dermesztő hatást gyakorol az ilyen jellegű vélemények szabad kinyilvánítására.
Bizonyára a másik véglet sem lehet megoldás...
Valóban. Az elmúlt évek során ezeket a korlátokat egyre több olyan ember és egyre több olyan kérdés tekintetében is kiterjesztették, amelyek csak nagyon távoli kapcsolatban állnak a közpolitikaalkotókkal, illetve a közpolitikai kérdésekkel. Így például rendőrökkel, tanárokkal, és még olyan emberekkel szemben is kiterjesztették, akik csak éppen egy-egy olyan időszerű közéleti kérdésben mondják el véleményüket, mint például a fegyvertartás korlátozása vagy az erőszakos bűncselekmények szigorúbb büntethetősége. Ennek kapcsán Gorsuch bíró azt a kérdést veti fel, hogy vajon ezeket az embereket tényleg szükséges-e megfosztani attól a lehetőségtől, hogy megvédhessék jó hírnevüket.